Minden út a Centraal Stationba vezet...

A központi pályaudvar 1884-ben épült neoreneszánsz stílusban, néhol egy-két gótikus elemmel megtűzdelve igazán jelentős mérnöki teljesítmény. Tervezője ugyanaz a Pierre Cuypers, akinek a nevéhez a Rijkmuseum is fűződik. Stílusa nyilvánvalóan rokonságot tart a múzeuméval. A vörös téglás épület alapjául három mesterséges szigetet hoztak létre, 8687 fagerendát használva fel a szerkezet megtámasztására.


Az impozáns homlokzatot a tengeri kereskedelem allegóriáit ábrázoló finom aranyozott és festett díszek ékesítik. Ma fontos találkozási hely és a főváros közlekedési központja.

A legtöbb látogató ide érkezik a Schiphol repülőtérről, hogy az odakinn várakozó számtalan taxi valamelyikével a szállodájához hajtasson.
1400 vonat indul innen naponta. A központi pályaudvar egyben a város északi határa is.

 A VVV turistainformációs központ pontosan a nagyszerű állomásépülettel szemben található csakúgy, mint a GVB közlekedési vállalat irodája, ahol beszerezhetjük a város metró-, villamos- és busztérképeit.
A Stationplein, az állomás előtti forgalmas tér egyben a város fő villamos-végállomása is. Az állomással szemközt található két vízi út is, a Rokin és a Damrak, melyeken több, egymással versengő társaság is kínálja hajósvárosnéző útjait. Az 1-3 órás időtartamú városnézések körülbelül félóránként indulnak, és a kezdeti ismerkedés ideális módját jelentik: csatornákon hajókázva tekinthetjük meg a főbb nevezetességeket, miközben több nyelv közül választhatunk, magnóról hallgatjuk a tudnivalókat.


(Visz a vonat, megyek utánad,
talán ma még meg is talállak,
talán kihűl e lángoló arc,
talán csendesen meg is szólalsz:

Csobog a langyos víz, fürödj meg!
Ime a kendő, törülközz meg!
Sül a hús, enyhítse étvágyad!
Ahol én fekszem, az az ágyad.)
József Atilla: Óda (Mellékdal)