Amszterdam a 12. században még csak kis halászfalu volt az Amstel torkolatának nem nagy jövővel kecsegtető mocsaras vidéken, a ködös Németalföldön. A falu környékének vizeit gátakkal és töltésekkel szabályozták,a fejlődő város gyorsan terjeszkedett. A településeket később dinasztikus és vallási csatározások alakították.
Ezek a feudális harcok Amstel grófjai és a befolyásos utrechti püspök által támogatott Hollandia grófjai között zajlottak. A kis város kettős harcot vívott: ellenségei és a tenger ellen.
Fontos állomást jelentett, amikor az évezred elején kifejlesztették a haltartósítás módszerét, attól kezdődően lehetővé vált a tartósított árúval való kereskedelem. A vízparti házak és a szomszédos raktárak mind a kereskedelmi célok szerint épültek. 1275-től V. Floris gróf engedélyezte, hogy a település lakói a földbirtokán áthaladó vízi úton vámmentesen szállíthassák áruikat. Ekkortájt kezdtek el a komlót is termeszteni, ami a sörkészítés és kereskedelem kezdetét jelentette. A város a Hamburgból érkező sörszállítmányok kikötőjévé vált.
A "külföldről" érkező sörre viszont vámot vetettek ki, ugyanakkor a sör a legkeresettebb ital lett, így a város egyre gazdagodott, rohamosan fejlődött. 1300-ban nyert városi rangot, 1400-ra már Észak-Európa legfontosabb kikötőjévé nőtte ki magát.
Németalföld a burgundi hercegek uralma alatt állt, majd dinasztikus házasság révén az osztrák Habsburgok fennhatósága alá került. 1500 körül vetélytársait legyőzve a tartomány vezető városa, a balti kereskedelemmel egyre gazdagabb. Spanyolország Habsburg uralkodói megpróbáltak gátat vetni az Észak-Európán végigsöprő reformációnak, kezdetét vette a II. Spanyol Fülöpnek ellenszegülő 80 éves polgárháború és vallási harc.
Amszterdam Spanyolország mellé állt, majd 1578-ban elpártolt szövetségesétől - az Új Holland Köztársaság protestáns fővárosa lett. A vallásháborúk idején ide menekültek Antwerpen elűzött kereskedői, francia hugenották, és a másutt üldözött zsidók is itt találtak menedéket. Fellendült az üzleti és szellemi élet, virágzott a kultúra is. A katolikus Spanyolországgal kötött formális béke feszültséget gerjesztett Amszterdam kálvinista polgármesterei és a kevésbé vallásos Orániai uralkodóház között, amely az ország többi részére gyakorolt befolyást. Németalföld számára a felemelkedést és Amszterdam tengeri fölényét hozta.
Model ship William Rex
Igazi fellendülés a hajózás fejlődésével a gyarmati időszakban következett be, elsősorban az Indiával való kapcsolatnak köszönhetően. Megalakult a város történelmében olyannyira jelentős Kelet- és Nyugat-indiai Társaság. A keletről behozott fűszerek jól jövedelmeztek. A tengereket a társaság hatalmas kereskedő hajói járták. Eljutottak Kínáig, Japánig és Indonéziáig. Az Újvilágban Brazília nagy területei holland uralom alá kerültek, míg az őslakosságtól 24 dollárért megvásárolt Manhattant Új-Amszterdam névre keresztelték. Közel kétszáz évig ez a társaság gazdagabb volt, mint néhány más ország egésze.
Amszterdam ekkor fénykorát élte. A város lélekszáma megugrott, a belváros köré nagyszerű házakkal szegélyezett három csatorna épült. Számos festő és szobrász élt és dolgozott a városban. A 17. század végén az Angliával folytatott háború alaposan megtépázta a hollandok tengeri hatalmát. Bár a holland birodalom hanyatlásnak indult, Németalföld továbbra se szűkölködött. Amszterdam flottájából kereskedelmi hajók lettek, a 18. század derekára e város lett a világ pénzügyi központja.
Időközben az Orániai-uralkodóházzal szemben nőtt az elégedetlenség, s bár a porosz csapatok leverték a hazafias felkelést, a hazafiak - francia támogatással - kikiáltották a köztársaságot, Napóleon vette át a hatalmat (1806) és öccsét, Lajost tette meg Németalföld királyává (1808).
Amszterdam történetének sötét korszaka következett, a város fejlődése megtorpant.
1814-ben a németalföldi függetlenség visszaszerzése után szép lassan szerezte vissza gazdasági rangját, újra ez lett a főváros, lélekszáma 1850-ben már 250 ezer. 1876-ban megnyitották az északi-tengeri csatornát, 1883-ban Amszterdamban rendeztek világkiállítást.
Az I. világháború alatt Hollandia semleges maradt. A II. világháború kitörésekor sokan a semlegességre szavaztak, az országot mégis megszállták a németek. Elhurcolták a zsidó lakosság javát. A II. világháború után Amszterdam sorozatos társadalmi gondokkal küzdött.
A várost hagyományos toleranciája a hippik paradicsomává, a kábítószer-élvezet és drogkereskedelem központjává tette a 60-as években. A betelepülők és a tüntetések ellen hozott szigorú intézkedések nyomán enyhültek a szociális problémák, és napjainkra Amszterdam újra békés és csodálatos város, amely szívesen fogadja minden látogatóját.
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése