királyi...

Ha már ott vagyunk a Dam téren kár lenne kihagyni a másik ékszerdobozszerű épületet a Királyi Palotát.

 Koninjklijk Paleist ( Királyi Palota)
A palotát a Nieuwe Kerk mellett találjuk. Eredetileg városházának épült 1648 és 1662 között, a kor egyik legnagyobb holland építészének, az amszterdami Jacob van Campen tervei alapján. Több mint egy évszázadon át ez volt a városháza. Bonaparte Lajos számára alakították át - 1808-ban- királyi palotává. A hatalmas homokkő épület építési munkálatai 1648-ban kezdődtek. Kimagaslott környezetéből.

A két belső udvart magában foglaló, négyzet alapú épület több mint 13 ezer cölöpre emelték.
Nehézkes monumentalitásáról nemcsak a látvány, de maguk a számok is árulkodnak: a palota 80 méter hosszú, 63 méter széles, mely fölé egy 52 méter magas kupola emelkedik. A homlokzat timpanonját díszítő szobrok Amszterdamot a "tenger királynőjeként" ábrázolják, Neptun és mások társaságában. A timpanon fölött allegorikus bronzszobrok a békét, bölcsességet és az igazságot jelképezik.
 A tető négy sarkát a német római császári korona díszíti. Figyeljük meg, hogy a torony csúcsán a szélkakas hajó alakú.

A palota külsejében tapasztalható mértéktartást és szigorúságot pompa és fényűzés ellensúlyozza a falak mögött. Az architektúra teljes nagyszerűségében azonban a hatalmas - velencei mintára kialakított - Burgerzaalban (polgárok csarnoka) tárul fel. Az ókori Róma gyűléstermeit utánozó 30 m magas terem hosszanti irányban helyezkedik el az épületben. A terem a kozmosz tükörképének tűnik.

 A berakásos márványpadlóban két térképet találunk, az egyiken a világ két részét, az eget és a földet találjuk, a másik az északi égboltot ábrázolja. Nem tudni, hogy a teremben valaha fellelhető volt-e a déli égbolt illusztrációja.

A méretekből és díszítésekből eredő pompát egyúttal szigorúan meg is regulázták. Nem volt egyetlen szobor és egyetlen festmény sem, amelyből hiányzott volna az intőleg felemelt ujj.
A csődeljárást végző testület üléstermének (Desolate Boedelskamer) bejárata fölött még mindig megcsodálható a zuhanó Ikaruszt ábrázoló freskó. Itt tárgyalták Rembrandt anyagi csődjének ügyét is.
Az esküdtek termébe (Scepenzaal) lévő domborműveken bibliai jelenetek láthatóak, melyek mind arra figyelmeztetnek, hogy a bíráskodás legyen jó és igazságos. A festmények - Rembrandt is készített képet a városháza számára - józan és feddhetetlen vezetőkről szóló bibliai és antik történeteket ábrázoltak.

Az amszterdami polgármesterek nem tudtak olyan terembe belépni, ahol ne emlékeztették volna őket arra, hogy hajósok vagy épp harisnyakereskedők leszármazottai, hogy szerencsésen felhalmozott vagyonuk csupán Isten adománya és hogy a szerencse forgandó. A ma kiállított bútorok többsége, csillárok, székek és órák 1808-ból származnak, amikor Bonaparte Lajos királyi palotájává nyilvánította az épületet.











Amszterdam főtere

Dam tér
Első állomásunk - a Dam téren kezdjük. Már a 15. században a város központja volt, a folyóba épített gáton. Az Amstelt itt beboltozták, és zsilipekkel elzárták. A hajók itt csak leeresztett árboccal tudtak áthaladni. A boltozat fölött idővel házak épültek. A gát mellett, a folyó bal partján tér keletkezett, amelyet az évek folyamán teljesen beépítettek. Itt összpontosultak a várost irányító intézmények is.
 Gerrit Adriaensz, Berckheyde (1638-1698)
Dam Square, Amsterdam

Nieuwe Kerk (Újtemplom)
A Dam téren emelkedik a Nieuwe Kerk. 1408-ban épült, itt koronázták a holland királyi család tagjait.
A késő gótika stílusában épült, torony nélküli templom természetesen csak a régi templom, azaz az Oude Kerk összehasonlításában mondható újnak. Kétszer is teljesen leégett (1421-ben, 1452-ben), az 1645-ös tűzvész során csak a belseje pusztult el. Ekkor függesztették fel a torony építését.

 Ugyan nincs olyan lenyűgöző hatása, mint általában a középkori nagy székesegyházaknak, de kiemelkedőek festett üvegablakai (75 darab). Mahagóni fából faragott szószékét 15 évig készítették, amely szokatlanul pompás a holland templomokhoz képest.

 A mahagóni fából készült szószék egyik oldala

Hatalmas orgonáját erezett fa kerubok és angyalok ékesítik. Gyönyörű háromszintes rézcsillárok függenek a főhajó és a kereszthajók mennyezetéről. Itt van eltemetve Michiel de Ruyter, a hollandok által nagyra becsült admirális, aki a franciák elleni tengeri csatában halt meg. Síremlékét Rombout Verhulst készítette. Protestáns templom lévén csak az istentiszteletek ideje alatt van nyitva. Ha más időpontban szeretnénk megtekinteni, a templom mögött található Eggerstraat 6. szám alatt csengessünk. A templom gyakran ad otthont kiállításoknak és koncerteknek.

Nationaal Monument (Felszabadulási emlékmű)
 A Dam téren található. A J. J. P. Oud által tervezett, és John Raedecker által faragott 22 m magas obeliszket - egyesek szerint fallikus művet- 1956-ban emelték a II. világháborúban elesett holland áldozatok emlékére. Előtte két oroszlán, Hollandia címerállata. A falban urnák vannak elhelyezve, amelyekbe az összes hollandiai tartományból, valamint a volt gyarmat Indonéziából, az Antillákról és Suriname-ról származó föld van.






Damrak

Miután megérkeztünk a Centraal Stationba, utunkat a Damrak nyüzsgő széles utcáján folytatjuk, amelyet átszelve megérkezünk a Dam térre, a főtérre.
A Damrak az Amstel folyón épült gát északi nyúlványa, a régi kikötő környéke, amely a Dam tértől a Centraal Stationig vezet. Ma forgalmas, széles utca, tele szállodákkal és kávéházakkal, régiségkereskedésekkel és csiricsáré, néhol egy kis bóvlit áruló boltokkal.
Itt található a Seksmuseum Amsterdam is, meglehetősen bizarr gyűjteményével (pl. John Lennon erotikus rajzaival).

A Damrakon sétálva szembetűnik a Beurs (Árútörzsde), amelyet a déli végén találjuk, ami a maga korában funkcionális vonala, kocka alakú óratornya miatt forradalmian modern épületként hatott.
1903-ra készült el Hendrik Petrus Berlage építész tervei alapján. Ma az amszterdami városi építészet mérföldköveként tartják számon. 1999-ben a Nemzetközi Architektúra Szervezet beválasztotta az 1000 legfontosabb épület a XX. századból listájára.
A belső csarnokot, vas- és üvegötvözetű tetőszerkezetén kívül Jan Toroop falfestményei díszítik. Az ember fejlődését mutatja be Ádámtól a tőzsdealkuszig. Sajnos a tőzsde nem volt népszerű a kereskedők körében. Most koncertek és kiállítások céljára használják.