egy kis történelem óra-második rész

A holland forradalom
A XVI. század elejére Hollandia háborúk, szerződések és házassági összefonódások eredményeképpen a hatalmas Habsburg Birodalom részévé vált, melynek uralkodója a spanyol V. Károly, a Szent Római Birodalom császára volt. Az ország így névlegesen katolikus volt ugyan, de számos városa, közöttük Amsterdam is, befogadta az Európán belüli menedéket kereső protestáns kisebbségek tagjait. A kálvinisták különösen nagy és befolyásos csoportot alkottak, azonban megtiltották nekik, hogy nyilvános istentiszteleteket tartsanak. Ez komoly feszültség forrásává vált, mígnem 1566-ban Hollandia-szerte felkeltek a kálvinisták, kifosztották a templomokat és kolostorokat- az esemény a holland történelembe a Beeldenstorm (=képrombolás) néven vonult be.

A hollandok a maguk pragmatista módján reagáltak: a rend helyreállításáért cserébe megengedték a kálvinistáknak, hogy saját templomokat epítsenek. A spanyol II. Fülöp, akit apja lemondása után szintén a Szent Római Birodalom császárává koronáztak, nem késlelkedett a válaszlépéssel. Fülöp szívesen játszotta a katolikus hit rendíthetetlen bástyájának szerepét, és 1567-ben a Vasherceg Fernando Alvarez de Toledo vezetése alatt sereget küldött Hollandiába. A legkegyetlenebb módszerekkel állították vissza a katolikus vallásgyakorlás szigorú rendjét: a liberális városi vezetőket leváltották, és számos protestánst nyilvánosan kivégeztek. Nos amennyi ember meghalt, s meghal most is a vallás miatt s mindezt a legnagyobb szeretet, istenség  jegyében...
A spanyol önkény elleni holland tiltakozás 1572-ben kezdett konkrét formát ölteni, amikor a különböző városok milíciái, melyek szerepe addig csak a törvényes rend fenntartása volt, Orániai (=Hallgatag) Vilmos vezetése alatt önkéntes hadsereggé szerveződtek. Vilmos herceg csapatai északról kezdve fokozatosan, városról városra haladva kiszoríották a spanyolokat Hollandia területéről. Sokáig húzódó kemény háború volt ez, melyben egyes városoknak, például Leidennek hosszú ostromot kellett kiállniuk, és a kialakuló éhínségben és járványokban sokan életüket vesztették. Az egyik utolsó felszabadítandó város, Amszterdam végül 1578-ban került Vilmos herceg seregeinek kezére, és a háború ezzel csaknem véget ért.
Ekkor következett a Hollandiában Alteratie (=átalakítás) néven emlegetett békés forradalom, melynek során visszatértek a száműzetésben élő protestánsok, és átvették a templomokat és a városi hivatalok irányításait. A kálvinizmus államvallássá lett, a katolicizmus attól fogva egészen a XIX. századig betiltották.
A katolikusok azonban ettől függetlenül is gyakorolták vallásukat olyan titkos templomokban, mint amilyen az Amstelkring Múzeum tetőterében megőrzött padlástemplom. (Jövő héten épp arra járok, majd készítek pár képet csak Nektek:)!)
Egy évvel később, 1579-ben Hollandia hét északi tartomány az Utrechti Egyezmény aláírásával egyoldalúan kikiáltotta függetlenségét. Bár az egyes tartományok függetlenek voltak egymástól, területük védelme érdekében lehetőségük volt közös fellépésre is. Ezalatt a spanyolok 'beásták' magukat Antwerpenben, számos protestáns és zsidó Amszterdamba menekült, és vitte magával mindazt a tudást és leleményességet, melynek segítségével kialakulhatott Hollandia aranzkora.

No de az már egy következő bejegyzésben olvasható. Már mind a négy lurkó alszik így én is elteszem magam holnapra. Szép álmokat s hetet mindenkinek!