egy kis történelem óra-első rész

Mivel egy népet s annak mentalitását, tetteit, gondolkodásmódját a történelmén keresztül vezet az egyik út a megértéshez,megismeréshez, így most az következik. Hiszen fontosnak tartom, hogy ismerjük a gyökereinket, emlékezzünk hibáinkra, győzelmeinkre, nagyjainkra. Csak így lehet jövőt epíteni ha az biztos alapokon, gyökereken nyugszik.
Hollandia parányi ország (kelet-nyugati kiterjedése 192, az északi-déli pedig 288 km), de a világtörténelem méretét meghazudtolóan fontos szerepet játszott. Még soha nem fordult elő- írta egy történész-, hogy "ennyire kis területen ennyire rövid idő alatt ilyen teljes és rendkívül egyedi civilizáció alakuljon ki".
A XII. században a nagyobb városok, mint pl Amszterdam, még csupán néhány kunyhóból álltak, melyeket az itteni heringhalászok építettek maguknak. E szerény körülmények ellenére hamarosan élénk kereskedelmi tevékenységet alakítottak ki Németországgal, Angliával és a Balti-tenger kikötőivel. A XIII. század végére a ma ismert holland nagyvárosok már megkapták a szabad városoknak kijáró jogokat névleges uraiktól, Hollandia grófjaitól és az utrechti püspöktől, így saját törvényhozással és végrehajtó hatalommal rendelkeztek.
A kereskedelmet céhek irányították, a városok vezetését a polgármesterek látták el, a törvényes rend fenntartásáról pedig az önkéntes polgárőrség által támogatott rendőrfőnökök gondoskodtak. A polgárőrségnek minden önérzetes polgár tagja lehetett, aki megengedhette magának, hogy egyenruhát és dárdát vagy számszeríjat vásároljon. Hollandia képtáraiban és múzeumaiban számos polgármilícia-tag portréja látható, mint például Rembrandt híres képén az amszterdami Rijkmuseumban, melynek címe az Éjjeli őrjárat, amit hamarosan élőben láthatok majd:). Ezenkívül több városban akkoriban igen jelentős építési törvényeket is hoztak.
A XV. században pusztító több tűzvész után, melyek egész városközpontokat semmisítettek meg, megtiltották a fa és a nád építőanyagként történő felhasználását, és attól kezdve a házak téglából épültek, tetejüket pedig cserép fedte. így alakult ki a régi holland városok ma is ismert, jellegzetes képe.

Folytatás hamarosan...addig is Rembrandt Éjjeli Őrjárat képe:

A festmény 1642-ben készült, eredeti címe Frans Banning Cocq kapitány milíciája volt, később azonban a franciák átnevezték az alkotást.  A festményt ugyanis megtalálása idejére már annyira megviselte az idő, hogy éjszakai jelenetnek tűnt. Megtisztítása után jöttek rá, hogy egy csapat muskétást ábrázol, akik egy sötét udvarból lépnek ki a vakító napfénybe.

A mű a milíciát ábrázolja és a sereg megrendelésére is készült, de sokban eltér a kor hagyományaitól. A szereplők közül sokan ezért nem is nézték jó szemmel, főleg azok, akik hátul kaptak helyet az alkotáson és alig látszanak.

A kép ráadásul nem is fért el arra a falra, ahova szánták, ezért több darabot is levágtak belőle.